Míg a mára már távoli múltban általánosnak számítottak a szombati tanítási napok, a XXI. század gyermeke számára a rendszeres heti hatnapos iskolalátogatás már jószerivel elképzelhetetlen. 2022-ben azonban sok más mellett ez is megváltozhat, a híradások szerint ugyanis több iskola is a téli szünet meghosszabbításával, illetve az így kieső tanítási napok őszi szombatokra történő áthelyezésével kísérli meg az energiaválság miatt ugrásszerűen megnövekedett fűtési költségeinek mérséklését. A jogász számára ugyanakkor a szombati tanítás nem a tanulók megpróbáltatásai miatt érdekes, sokkal inkább a tanárok szombati munkavégzési kötelezettsége, illetve a szülők járulékos téli távolléte vizsgálandó munkajogi szempontból.

A hazai beruházásokkal összefüggésben egyre gyakoribb, hogy külföldről érkeznek munkavállalók Magyarországra. Ezeknek a munkavállalóknak a jogállása sokféle lehet, és azoktól függően eltérő adózási, társadalombiztosítási és munkajogi szabályokat kell alkalmazni, amelyek adott esetben nem csak a munkavállalókat küldő munkáltatóra, hanem az őket belföldön foglalkoztatóra is telepítenek kötelezettségeket. Ezek közül most azokat tekintjük át, amelyekben a munkavállaló az EU (EGT) valamely tagállamából érkezik, azaz, amikor a munkáltatója ott letelepedett.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta széles körű érdeklődésre tartanak számot az Ukrajnából menekülők magyaroroszági foglalkoztatásának szabályai. Az elmúlt közel egy hónapban az érkezők foglalkoztatásának alkalmazandó szabályai sokat és gyakran változtak, az általános szabályokat veszélyhelyzeti szabályozás írta felül, míg korábban a foglalkoztathatóság feltételei alapján több személyi kört különböztethettünk meg, mostanra alapvetően két szabályrendszerről beszélhetünk.

A mindent uraló háborús hírek ellenére az utóbbi napokban végignyargalt a sajtón és a közösségi médián egy teljesen más típusú hír is, amely szerint tovább kell emelni az éppen idén 65 évre nőtt nyugdíjkorhatárt...