Megosztás iWiW Facebook Twitter Google

2012. január 1-jét követően megszerzett munkaviszonyból származó jövedelmek adóztatásának helye az új német-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján

2011. december 30-án hatályba lépett a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt, a 2011. évi LXXXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény (a továbbiakban: új Egyezmény).


Az új Egyezmény 30. Cikke alapján azt

  • - a forrásnál levont adók esetében a 2012. január 1-jén vagy azt követően kifizetett összegekre;

  • - az egyéb adók tekintetében 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra kivetett adókra

kell alkalmazni.

A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és vagyonadók területén, Budapesten 1977. év július 18-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: régi Egyezmény) 2012. január 1-jétől hatályát vesztette, annak rendelkezései a 2011. december 31-éig megszerzett jövedelmek adókötelezettségének megállapítására alkalmazhatók.

Az új Egyezmény számos ponton módosult a régihez képest, többek között a Nem önálló munkából származó 15. Cikket felváltotta a Munkaviszonyból származó jövedelem című 14. Cikk.

Az új Egyezmény 14. Cikk (2) bekezdése szerint „az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:

  • a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és

  • b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és

  • c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli."

Értelmezést igényel, hogy az idézett szövegrész a) alpontjában említett 183 napos időszakot hogyan kell számítani akkor, ha a munkavégzés még 2011-ben kezdődött, de 2012-ben - az új Egyezmény hatályba lépését követően - is tart. Figyelembe kell-e venni a 2011-re eső napokat is a 183 napos időszak számításakor?

Az új Egyezmény fent hivatkozott 30. Cikke alapján a 2012. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmek tekintetében már az új Egyezményt kell alkalmazni. Ezért a 14. Cikk (2) bekezdésében foglalt, módosult „183 napos szabályt" a 2012. január 1-jét követően kezdődő időszakokra megszerzett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni. A módosult szabály alapján a magánszemély 183 napos tartózkodását „az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül" szükséges vizsgálni, tehát a 2012-ben megszerzett jövedelmek adókötelezettségének megállapítása során a 2011-es időszakot érintően is vizsgálni kell a magánszemély tartózkodási helyét, és a 2011. évben az adott államban töltött napokat is figyelembe kell venni.

Forrás: NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3708064541/2012

© 2010 Hunder - All rights reserved
Intézmény akkreditációs lajstromszám: AL-2252