Megosztás iWiW Facebook Twitter Google

Átalakulással megszerzett és behajthatatlanná vált követelés

Egy gazdasági társaság (a továbbiakban: fennmaradó társaság) üzleti évének lezárását megelőzően szétválással átalakult. Az átalakulás kiválás útján valósult meg, amelynek során bizonyos követelések a kiválással létrejövő jogutódhoz (a továbbiakban: kiváló társaság) kerültek, majd a későbbiekben behajthatatlanná váltak.


[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pont] 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 141. § (3) bekezdése értelmében a fennmaradó társaság az átalakulás során nem szűnik meg, a vagyonmérlegeit a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el. A fennmaradó társaság a vagyonmérlegek mérlegforduló napján az üzleti év zárásához kapcsolódó értékelési eljárásokat - mintha beszámolót készítene - figyelembe veszi (például értékcsökkenés elszámolása, a követelésre értékvesztés elszámolása). Ebből következően a fennmaradó társaság vagyonmérlegeiben a követelés az átalakulást megelőző utolsó üzleti év mérlegében szereplő értékkel, vagy a vagyonmérleg-tervezet alátámasztására készült évközi zárlat alapján megállapított értékkel szerepel.

Ha a fennmaradó társaság a követelésreértékvesztést számol el, annak kimutatására az év közbeni átalakulás miatt készített vagyonmérlegben kerül sor. Amennyiben a fennmaradó társaságnál értékvesztett követelést a kiválás során a kiváló társaság szerzi meg, úgy ez a követelés a kiváló társaság könyveibe az értékvesztéssel csökkentett értéken kerül be (ezen követeléssel kapcsolatban - nyitáskor - értékvesztés nem kerül kimutatásra). Így, ha a kiváló társaság ezt a követelést az Szt. szerinti behajthatatlanság miatt leírja a későbbiekben, akkor a követelés a leértékelt értéken kerül egyéb ráfordításként elszámolásra.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja értelmében csökkenti az adózás előtti eredményt a követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összege.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (3) bekezdése rögzíti, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutódot megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Ebből következően az olyan követelések tekintetében, amelyek korábban a jogelőd társaság könyveiben szerepeltek a jogutód vállalkozás a behajthatatlan követelésre vonatkozó szabályokat a jogelőddel azonos módon kezeli és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adóalap csökkentő tételt úgy alkalmazza, mintha az átalakulás nem történt volna meg.

Figyelemmel arra, hogy a követelések az átalakulás után válnak behajthatatlanná, a fennmaradó társaság adózás előtti eredményét növeli, a kiváló társaság adózás előtti eredményét pedig csökkenti a követelésre elszámolt értékvesztés összege, feltéve, hogy a fennmaradó társaság az értékvesztés összegével alkalmazta a növelő tételt (nyilvántartott értékvesztés).

Például, ha a kiválás 2011.04.01-jén történt, s a fennmaradó társaság 100 egység követelésre 30 egység értékvesztést számolt el 2011-ben márciusig, akkor a követelés 70 egységen kerül a kiváló társaság vagyonmérlegében kimutatásra. Ha a kiváló társaságnál ez a megszerzett, értékvesztett követelés a 2011.04.02.-2011.12.31. közötti adóévében - az Szt. szerinti minősítés alapján - behajthatatlan követelésként leírásra kerül, akkor egyéb ráfordításként 70 egységet számolhat el, és csökkentheti az adózás előtti eredményét a követelésre (a fennmaradó társaság által) elszámolt 30 egység értékvesztéssel, amely 30 egységgel értékvesztés címén növelt a fennmaradó társaság.

Forrás: NAV

© 2010 Hunder - All rights reserved
Intézmény akkreditációs lajstromszám: AL-2252