Elektronikus számlázás 2025+, a magyar e-számlázás és a ViDA kihívásai

Az elektronikus számlázás jelenlegi is tartogat jelentős kihívásokat a vállalkozások számára. A konferencián mind jogszabályi és mind technikai megközelítésből megvizsgáljuk a jó gyakorlatokat, valamint a leggyakorabban felmerült kérdésekre kapnak választ résztvevőink. Az előadás második fele a ViDA csomag számlázási szabályairól szól, amely alapvetően befolyásolják ezt a környezetet. Az előadás bemutatja a magyar implementációs folyamatot, valamint azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a következő évek elektronikus számlázási fejlesztéseit befolyásolják.

A jelenlegi magyar elektronikus számlázás rendszere • Bevezetés • A számlázás digitalizációjának céljai és háttere • Elektronikus számlázás fogalma és jogi alapja • Az elektronikus számla megkülönböztetése a papíralapú számlától • Jogszabályi környezet • Keretszabályozás célja • Alapvető számlázási követelmények és azok gyakorlati értelmezése • Az Online Számla rendszer működése • Adatszolgáltatás és e-számla viszonya • A hash-kód és a technikai érvényesség kérdései • NAV Online Számlázó szolgáltatás szerepe (webes, mobil, API) • Elektronikus számla befogadása és megőrzése • A számlabefogadó kötelezettségei (hitelesség, adattartalom megőrzése) • Archiválási szabályok (elektronikus és papíralapú formában) • NAV archiválási szolgáltatás az Online Számlázóban • Gyakorlati megoldások: vállalati archiválás, DMS-rendszerek, hash-ellenőrzés • Tipikus hibák és félreértések (pl. e-mailben küldött PDF státusza) • Technikai és működési példák • Elektronikus számla életútja: kibocsátás - továbbítás - megőrzés • Gyakorlati példák: XML, PDF, e-aláírás • Ellenőrzés, auditálhatóság, megfelelőségi pontok • Összefoglalás • Hol tart ma Magyarország az e-számlázásban? • Főbb tapasztalatok, fejlesztési irányok • Nemzetközi összehasonlítás röviden (pl. Olaszország, Lengyelország) • A ViDA csomag (VAT in the Digital Age) magyarországi implementációja • A ViDA csomag áttekintése • Az Európai Bizottság célkitűzései • Fő pillérek: digitális számlázás, valós idejű adatszolgáltatás, egységes uniós modell • Az e-számlázás kötelezővé válásának időzítése az EU-ban • A ViDA csomag és a magyar rendszer kapcsolata Magyarország mint korai digitális adatszolgáltató ország • Az Online Számla rendszer illeszkedése az uniós elvárásokhoz • Különbségek és várható változtatási pontok • Technikai következmények • Adatformátum és adatstruktúra harmonizálása (EN 16931) • Interoperabilitás és platformkapcsolatok • Hatás az e-számlázási szoftverekre és ERP-rendszerekre • Várható jogszabályi és gyakorlati változások Magyarországon • Új adatszolgáltatási szabályok és ellenőrzési lehetőségek • Számlabefogadás és automatikus feldolgozás (machine-to-machine kommunikáció) • A ViDA hatásai a vállalkozásokra • Folyamatok újratervezése, automatizálás • Adózói adminisztrációs terhek csökkenése és megfelelőségi előnyök • Kihívások a KKV-k és multinacionális vállalatok számára • Összegzés és jövőkép • Az elektronikus számlázás fejlődési iránya az EU-ban • Magyarország lehetséges szerepe az uniós digitalizációs modellben • Gyakorlati tanácsok a felkészüléshez • Szakmai konzultáció

Apróbetűs