Az év eleje óta minden 25. életévét be nem töltött magánszemélyt adókedvezmény illet meg, melynek köszönhetően sok keresőtevékenységet folytató fiatal egyáltalán nem köteles személyi jövedelemadó megfizetésére 25 éves kora előtt. A munkavállalót ugyanakkor a 25 gyertya ellobbanását követően hidegzuhanyként érheti az első bérlap, hiszen nettó munkabére mértéke egyik hónapról a másikra jelentősen lecsökken.

A 25 év alattiak adó-, illetve járulékterhei kapcsán a teljesség igénye miatt szükséges megemlíteni az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást is, hiszen az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja nem biztosított, így társadalombiztosítási járulék megfizetésére sem köteles.

A gyakorlatban tehát annak a 25. életévét még be nem töltött iskolaszövetkezeti tagnak, aki szakmai gyakorlatát teljesíti a foglalkoztatónál, mint a szövetkezet külső szolgáltatásának fogadójánál a nettó díjazása akár azonos mértékű is lehet a bruttó díjazásával. Amennyiben a diák 25. életévének betöltése előtt sikeresen befejezi tanulmányait és immár munkavállalóként felvételt nyer korábbi gyakorlati helyére, a társadalombiztosítási járulékot már köteles megfizetni. Ameddig a fiatal bruttó munkabérének mértéke a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékét nem éri el, személyi jövedelemadó megfizetésére továbbra sem köteles. Ha a keresete ennél magasabb, szja. megfizetésére a 25. életévét még be nem töltött munkavállaló csupán az áltagkeresetet meghaladó rész tekintetében köteles. Természetesen ugyanígy előnyös a helyzete annak is, aki eleve munkaviszonyban kezd el dolgozni, az szja. megfizetése számára sem kell fejfájást okozzon.

Összességében a fentiek alapján kijelenthető, hogy a 25 év alattiak közteherfizetési kötelezettsége kedvezően alakul, 25. életévük betöltését követően azonban a fiatalok – ha bruttó munkabérük mértéke ehhez kapcsolódóan nem nő – a korábbiakhoz képest jelentős nettó bércsökkenéssel kell számoljanak. Ez a munkavállalók oldalán jelentős elégedetlenséget szülhet, hiszen azonos mértékű munka mellett hirtelen jelentősen alacsonyabb jövedelem áll a rendelkezésükre kiadásaik fedezésére. Habár a nettó bércsökkenés oka ilyenkor nem a munkáltató, a munkavállalók sokszor hozzá fordulnak helyzetük orvoslása érdekében, tőle várnak béremelést.

Habár a kialakult helyzetet nem a munkáltató idézte elő, a munkavállaló esetleges elégedetlenségét célszerű kellő odafigyeléssel kezelnie, ha a munkavállalót hosszú távon szeretné megtartani. Amennyiben a munkavállaló bére korábban a vele hasonló munkát végzőkétől alacsonyabb volt, a munkáltatónak rendelkezésére állhat kellő mozgástér a bérfejlesztés megvalósítására. Ha azonban a fiatalabb munkavállaló bruttója korábban a többiekével azonos volt, az emelés az idősebbeket hozhatja méltatlan helyzetbe. A munkáltatónak a bérszintek megállapítása során mindenkor szükséges figyelemmel lennie arra, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a munkavállalók bruttó munkabérére vonatkozik, az egyenlő bér megállapítása kapcsán a munkavállalót megillető egyes adókedvezmények figyelmen kívül maradnak. Ha tehát a 25 év alatti munkavállaló azonos munkakörben azonos értékű munkát végez, mint idősebb kollégái, őt azonos bruttó bér illeti meg, nettó bére az adókedvezmény okán mégis kedvezőbb lesz. A béralku intézménye ugyanakkor nem zárja ki, hogy a munkavállalók bérei egymástól némileg eltérjenek, a rendszerszintű különbségek az egyes korcsoportok között azonban azonos értékű munka esetén nem megengedhetők.

A munkáltató megkísérelheti a 25. életévüket éppen betöltött munkavállalók nehéz helyzetét béren kívüli juttatásokkal ellensúlyozni, a kedvezőbb adózású bértételek alkalmasak lehetnek arra, hogy a munkavállaló elégedetlenségét csökkentsék. Amennyiben a munkáltató ezeket már a töréspontot jelentő 25. születésnap előtt is alkalmazza, a kontraszt az azt megelőző és azt követő bérkifizetés mértéke között némileg enyhíthető.

Ahogy általában, a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók helyzetének kezelése kapcsán is elmondható, hogy munkáltatói részen előnyösebb a hasonló helyzetekre felkészülni és a 25 év alattiak bérszintjét, illetve béren kívüli juttatási csomagjait a közteherfizetési kötelezettségben bekövetkező változásra felkészülve megállapítani. A szituáció kezelése munkáltatói oldalon jóval nagyobb kihívást jelenthet, ha azt a felek tűzoltással, utólag próbálják méltányosabbá tenni.