Megosztás iWiW Facebook Twitter Google

Lakásbérlés

A nyár vége felé egyre több diák keres kiadó lakást, hogy szeptemberben már az egyetem közelében lakjon. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van.


Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat, és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést. (Július végén indul az egyetemisták rohama, összeszedtük, mire kell ügyelni!)

Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás - ha csak a bérbeadó nem választ más formát - mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező. A nem turisztikai célú lakóingatlan-bérbeadásnál a bérbeadó választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát, ha már rendelkezik adószámmal. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla-, illetve nyugtaadás kötelező - figyelmeztet közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A NAV tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi és költség-nyilvántartást, amit a NAV bizony ellenőrizhet is.

A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka. Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.

Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.

A teljes cikk itt érhető el: KLIKK IDE!

Forrás: piacesprofit.hu

© 2010 Hunder - All rights reserved
Intézmény akkreditációs lajstromszám: AL-2252